II. Terem
SIKEREK
Fischer üzleti kapcsolatai révén ismerkedett meg a főúri gyűjtemények féltett porcelánremekeivel. Számára ezek a tárgyak kihívást jelentettek. Fischer Mór egy-egy tárgy újraalkotásához tucatnyi kísérletet is elvégzett; nemcsak a külcsínt, a formát és az ornamentikákat elemzi és értelmezi újra, hanem igyekszik hűen másolni, egyrészt az elvárás, másrészt a korábbi évszázad művészi porcelánjai iránt érzett elismerés és tisztelet miatt. Fischer historizmusa az alapanyagokat, a mázakat és a festékeket újjáélesztő historizmus.
A Herendi porcelán már az első nemzetközi megmérettetésen, az 1851-ben megrendezett Londoni Világkiállításon kivívta a kortársak szakmai elismerését, amelyet hosszú évtizedeken keresztül meg is tartott. Fischer termeiben a kis sorozatban készült, illetve az egyedi munkákat szemlélve az európai porcelán múltjából ismert formák, minták is feltűnnek a Herendi-hangvételű darabok között. A kiállított tárgyak hivatottak azt a bőséget, sokszínűséget és virtuozitást bemutatni, amely Herend történetében legjobban a Fischer korszakot jellemzi.
VÁZA ALBERT HERCEG PORTRÉJÁVAL
A váza annak az Albert hercegnek (Viktória angol királynő férjének) a portréját ábrázolja, aki elsőként vetette fel a világkiállítások rendezésének gondolatát. Neki is köszönhető, hogy 1851-ben elkezdődött a világkiállítások napjainkig tartó sorozata, amely az ipar, a művészet és a tudomány területén elért eredmények seregszemléje lett. A londoni Kristály Palotában 1851-ben megrendezett világkiállítás Fischer Mór számára is nagy jelentőségű volt: itt mutatkozott be először – nagy sikerrel – a világ előtt. Ennek emlékére és a művészetpártoló herceg iránti tisztelete jeléül készítette Fischer Mór a vázát.
KOSFEJES KASPÓ
Az 1840-es évek közepétől – a romantika stílusának megfelelően – megjelentek a népies zsánerképek a herendi porcelánokon. Ebbe a sorozatba illeszkedik az az 1862-ben készült, élénk színvilágú „kosfejes kaspó” is, amely aranyozott lábakon áll, két oldalán pedig világoskék fondon arannyal keretezett medalionban szüreti jelenetet illetve borpincében mulatozó társaságot ábrázol a művész.
